A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekr�l besz�lsz, nevets�gesnek �rzed magad, hiszen szavakba �ntve �sszezsugorodnak - am�g a fejedben vannak, hat�rtalannak t�nnek, de kimondva jelent�ktelenn� v�lnak. �m azt hiszem, t�bbr�l van itt sz�. A legfontosabb dolgok t�l k�zel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legf�ltettebb titkai vannak eltemetve, ir�nyjelz�k�nt vezetnek a kincshez, amit az ellens�geid oly sz�vesen lopn�nak el. Ha m�gis megpr�b�lsz besz�lni r�luk, a hallgat�s�gt�l csak furcs�ll� tekinteteket kapsz cser�be, egy�ltal�n nem �rtenek meg, nem �rtik, mi�rt olyan fontos ez neked, hogy k�zben majdnem s�rva fakadsz. �s szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki meg�rtsen. Csal�dtam sok mindenkiben, �s a legjobban �n s�r�ltem. Csak egy k�rd�s: mi �rtelme b�zni az emberekben? Nem igaz, hogy az ember a szenved�st�l megtisztul, jobb lesz, b�lcs �s meg�rt�. Az ember hideg lesz, beavatott �s k�z�mb�s. Amikor leejt�nk egy poharat vagy egy t�ny�rt, hangos cs�rren�ssel t�rik �ssze. Amikor egy ablak vagy egy asztal t�rik el, vagy amikor egy k�p leesik a falr�l, mind-mind zajt csap. De a sz�v, amikor �sszet�rik, semmilyen hangot nem ad ki. (...) Hallgat, hogy azt k�v�njuk, b�rcsak sz�lna valami, hogy elterelje a figyelm�nket a f�jdalomr�l. Ha ad is hangot, az a bels� hang. �v�lt, de nem hallja m�s, csak te. Olyan hangosan, hogy belecsend�l a f�led, hogy megf�jdul a fejed. Fel-al� csapkod a mellkasodban, mint egy fogs�gba esett hatalmas feh�r c�pa, ord�t, mint egy k�lyk�t�l megfosztott anyamedve. �gy n�z ki, �gy hangzik, csapkod�, retteg�, csapd�ba esett vad�llat, ord�t �rzelmei rabjak�nt. Ez van a szerelemmel - senki sem �rinthetetlen. Annyira vad �s annyira nyers, mint amikor a ny�lt sebet tengerv�zbe m�rtj�k. De amikor elt�rik, m�gis hallgat. Te csak ord�tasz tov�bb odabenn, de senki se hallja. A felejt�st �s �rz�kel�st illet�en a k�vetkez� megfigyel�seket gy�jt�ttem �ssze: (...) a j�t hajlamos vagyok abban a pillanatban elfelejteni, amikor megt�rt�nik, a rosszat nem: eml�kszem minden neheztel�sre, mell�z�sre, visszautas�t�sra, amikor megfeledkeztek r�lam, �tn�ztek rajtam, vagy fak�pn�l hagytak. A j�ra tal�n ez�rt nem marad szabad agykapacit�som. �ld az �letet, mely egy �rdekes utaz�s, viszontags�gokon �t. De hogy ez az utaz�s, hogy v�gz�dik, az ma csak rajtad m�lik. Ha f�ldre rogysz, �gy �rzed feladod. Ha kem�ny id�k j�rnak, az nem a v�g. A k�rd�s egyszer�: „er�sen fejezed be?” Kezdem meg�rteni, hogy az eg�sz �let csak egy j�tszma, amelyet olyan �gyesen �s j�l kell megj�tszanom, hogy �r�m�m telj�k benne. Ha vesztek, v�llat vonok �s nevetek, ha pedig nyerek, ugyancsak nevetek. B�rhogy is van, azon leszek, hogy tr�f�san fogjam fel a dolgokat. Nincs a reggeli "Ajj m��r, mit vegyek fel?" - viszont nincs az esti "Na mit vegyek le" sem. Nincs a reggeli m�sf�l �ra f�rd�szoba foglal�s - viszont nincs az esti zuhany alatti finom cs�kol�z�s. Nincs a"Hol volt�l �s kivel, mi�rt k�st�l �desem" - viszont nincs az "Itthon v�rlak meztelen�l, nagyon siess" :P Nincs a minden apr�s�gon val� veszeked�s - viszont nincs az ut�na l�v� b�k�l�s szeretkez�s. Nincs, amikor az eg�sz lak�s n�i parf�mben tobz�dik - viszont nincs az � illata a p�rn�n, amin alszik... Nincs, amikor a bizonyos napokon csak Te Lehetsz a hib�s - viszont akkor nincs a kis kifli nagy kifli �sszeb�j�s! Nincs a "van egy szerelmes film a moziban, menj�nk, n�zz�k meg" - viszont nincs, akivel a "Filmet" egy�tt �lhesd meg! Nincs, aki azt mondja: Elegem van, gy�l�llek! - viszont nincs aki szerelmesen a szemedbe n�zve kimondja a legszebb sz�t: "SZERETLEK" ! 'Nincs olyan, hogy vissza �t, amin elindult�l folytasd, ne add fel, m�r ne. Milyen lenne, ha fogn�l egy csokol�d�t, megkezden�d �s otthagyn�d, majd egy �j csokol�d�ba kezden�l, �s azt is otthagyn�d, majd egyre t�bb otthagyott csokol�d� lenne, �s azon kapn�d magad, hogy elfogyott az �j, megkezdetlen csokol�d�. Pontosan �gy van az �let �tjaival is. Feladunk egyet, feladunk kett�t, de mindet nem tudjuk feladni, akad�ly n�lk�li �t nincs. Csal�d�s, k�zdelem, kisebb sz�lviharok vannak, de minden k�zdelem ut�n ott a happy end, �s a kitisztult k�k �g a gy�ny�r� sziv�rv�nnyal. V�gig kell menni a t�sk�s, sz�r� �sv�nyen, ahhoz, hogy a mes�s tiszt�sra eljuthassunk.'A t�k�letes semmi is t�l sok lenne, ahhoz k�pest, ami most a birtokunkban van. (...) K�t�d�nk, valami senki sz�m�ra nem l�that� sz�lakon. R�nt valami misztikus er� hozz�d, �s ir�ny�thatatlan vagyok, meg v�gtelen�l kiszolg�ltatott. Az illata. Nem a szeme vagy a j�r�sa, m�g csak nem is a hangja, hanem az illata. Mikor elment mellettem. nem n�ztem a szem�be. Nem akartam a szem�be n�zni, mert azt hittem f�jni fog. M�g a test�r�l is elkaptam a tekintetem, nem akartam l�tni a mozg�s�t. A zajokat kiz�rtam, �gy a hangj�t sem kellett hallanom. De nem sz�moltam valamivel. valamivel, ami milli�nyi eml�ket csalogatott el� a sz�vemben gondosan lelakatolt dobozb�l. Az illat�val. nem �rtetted meg soha, ki volt�l nekem. de tudod mit? ne is �rtsd meg m�r! Egy j� dolog van a zen�ben: ha �t, akkor nem �rzel f�jdalmat. Elengedni valakit egyik legnehezebb dolog. Elengedni valakit, aki fontos neked; akihez k�t�dsz; aki ir�nt er�s �rz�seket t�pl�lsz; akivel megannyi k�z�s, boldog eml�ked van; akit nem tudsz �s nem is akarsz elengedni, hiszen mi�ta ismered csak � l�tezik sz�modra. A legnehezebb dolog elfogadni, hogy neki nem te kellesz m�r, hogy � tov�bb l�pett �s csak te szorongatod megannyi k�z�s perceteket… Ha valamihez vagy valakihez k�t�dsz, akkor elhiszed, hogy ez a t�rgy vagy szem�ly tehet t�ged teljess�. A k�t�d�seink tartanak minket �letben. Ezek adnak er�t, hogy megtartsuk, amink van, vagy hogy el�rj�k kit�z�tt c�ljainkat. De az is el�fordulhat, hogy parkol�p�ly�ra �ll�tanak, megg�tolj�k, hogy tov�bbl�pj�nk. Fura, hogy milyen k�zel van n�ha a m�lt. N�ha �gy t�nik, mintha el�g lenne kiny�jtani a kezed, hogy meg�rintsed. Csak… Csak ki akarn� ezt igaz�n? "Amikor egy sz�modra fontos szem�ly kil�p az �letedb�l,az egy le�rhatatlan �rz�s. Mintha egy r�szed elveszett volna. Ha R� gondolsz a gyomrod m�g mindig g�rcsbe r�ndul �s a sz�ved elszorul. Visszaeml�kszel az egy�tt t�lt�tt id�kre ; ahogyan �lelt,ahogy gyeng�den megcs�kolt,l�gyan a f�ledbe suttogott,ahogy megsimogatta az arcod,ahogy belet�rt a hajadba,fogta a kezed,f�raszt� vicceket mes�lt,vagy csak sz�tlanul �ltetek egym�s mellett..De ott volt. Veled volt,s te azt hitted nincs mit�l f�lned. T�vedt�l! � elment �s mag�val vitt minden sz�pet..Ma m�r f�jnak az eml�kek �s ki egykor az �letet jelentette sz�modra,most a pokolba tasz�t. Nem �rted mi t�rt�nt,csak �lsz cs�ndben �s s�rsz. �v�lten�l,de nem tudsz,mert keser� k�nnyeidt�l fuldokolsz