Mire vgyom?2010.10.17. 19:09, mimosa-2010
Lekzdeni a szerelmet, a vgyat… jra hidegnek s ridegnek lenni… Nem rezni semmit, csak vegetlni… Erre vgyom megint! Vgyom a nem lt, a nem rzs, biztonsgos, s srthetetlen burkra! Nem kapni semmit, mert akkor adni sem kell! Nem vrni semmit, nem flni a bizonytalansgtl, csak lenni, s elmlkedni sorsunk sivrsgrl. Sajt magunk okozta sebeinket nyalogatsa, az nsajnlat biztos mlysge, ez az, ami eddig rtelmet adott az letnek. Most? Most a nap be akar stni az ablakon. Mit kell tenni? Elfutni? Maradni? Lehzni a rednyt, vagy egyenesen belenzni a vakt fnybe? De mi van, ha annyira elvakt a fny, hogy mr magad krl semmit nem ltsz?! Mi van, ha a fny ersebb, mint te?! Elvakt, megvakt, majd lemegy! Nem trdve azzal, hogy te mg vgyod, hogy sssn, te mg szeretnl melegedni a fnynl. Egy vigaszod van… Reggel taln jra ugyanazzal a melegsggel fog rd ragyogni. Ha nem? Remeg szvvel kmleled az eget. Vrod, hogy mikor tz mr t a stt fellegeken a nap. Mg nzed, arcodon knnyek gurulnak vgig, mert rzed a nap gonosz jtkt. rzed, hogy azrt sem fog stni. De te sztlanul, svrg llekkel, csak az eget kmleled. Halkan rebeged knyrgsed… Szp lassan minden szeldsged, s nuralmad elvesztve, mr toporzkol benned a dac. Fellkd a krltted lvket, s keresed a vissza-vezet utat. jra vgysz a biztonsgra, a csendre. Keresed a rgi vgytalan, szrke leted. Hisz ott nincsenek sznek. Nincs j, s rossz, csak tlagos. De szemed az ablakon, s vrod a napot…
|