Szerelem2010.09.07. 08:28, mimosa-2010
A szerelem az, amikor Rá gondolsz, és megszólal a legszebb zene a bensődben. A szerelem az, amikor úgy érzed, sokkal jobb emberré tett, mint amilyen magadtól valaha is lehettél volna. A szerelem az, amikor értelmetlennek és idegennek tűnik mindaz, ahol vagy, egyszerűen azért, mert Ő nincs ott. A szerelem az, amikor hirtelen megérzed: Ő most valahol messze szomorú, talán baj is érte, és amiért nem lehetsz mellette, csak járkálsz fel-alá tehetetlenül a szobádban. A szerelem az, amikor sokáig ronda szürke árnyalatúnak tűnik az összes tárgy a környezetedben, és aztán elég egy pár szavas üzenet, hogy hirtelen megjelenjen egy manó, a kezében varázsecsettel, és a munkássága nyomán egyszerre minden visszanyerje az eredeti színét. A szerelem tulajdonképpen megfoghatatlan. De éppen ez a titokzatos valami nő, gyarapszik egyre bennem. Feledteti velem otthonomat, apámat, anyámat, elbódít, ha rád nézek és boldogsággal tölt el. Még az éhségről, a hidegről és betegségről is megfeledkezem. Azt hiszem, ez a szerelem. Keresem azt, aki szerethet engem, aki talán meglátja a jót bennem. Valahol vár, hogy vígasztaljon, Magához húz, hogy marasztaljon. Keresem azt, aki így elfogad, Aki talán végig mellettem marad. Elviseli számtalan hibámat, Felvidít ha marcangol a bánat. Keresem azt, aki kiegészít, aki minden akadályra felkészít. Ha megtalálnám megtartanám, Mindenkinél fontosabbnak tartanám. Keresem azt, aki talán nincs, Pedig nekem ő lenne a legdrágább KINCS!
|